Harmat

Harmat

         „Olyanná leszek Izraelnek, mint a harmat" (Hós 14,6).

Ezek a szavak kifejezik, hogy hogyan kezdődik Isten gyermekeinek élménye. A fák, a virágok életében és növekedésében létfontosságú a harmathullás; nekünk pedig maga az Úr ígéri, hogy olyanná lesz számunkra, mint a harmat. Minden, ami keresztyén életünkben előfordul, Krisztusból mint forrásból ered.

Elvégeztetett.

Elvégeztetett.

„Mikor pedig elvette Jézus az ecetet, így szólt: Elvégeztetett" (Jn 19,30).

A keresztyén hit nem azzal kezdődik, hogy: „tenni", hanem hogy: „megtétetett". Ami értelmünk persze tiltakozik ez ellen. Mert hogyan érhetnénk célt valaha is, ha nem mozdulunk? Mire juthatunk erőlködés nélkül? Hogyan nyerhetünk bármit is, ha nem dolgozunk meg érte? De a keresztyénség furcsa mesterség! Pihenéssel kezdődik.

Tágasság a szorosságban

Tágasság a szorosságban

„Imé a mi Istenünk, akit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égő tüzes kemencéből" (Dán 3,17).

Hogyan éri el célját a Gyülekezet? Csakis úgy, hogy a szorongatott helyzetből a tágasságba, a szegénységből a gazdagságba jut. Kérdezed talán, mit jelent a szorosságon keresztüli tágasság? Amikor három embert bezárnak egy kemencébe, és a háromból egyszerre négy lesz, ez a tágasság a szorosságban.

Bátran meríts Belőle

Bátran meríts Belőle

„Az Úristen bölcs nyelvet adott nekem, hogy tudjam erősíteni a megfáradtat beszéddel" (Ézs 50,4).

Félek beszélni, ha nem vagyok egészen meggyőződve arról, hogy amit mondani szeretnék Istentől jön? Kínosan meg kell vizsgálnom újra meg újra, vajon igazán a Szent Szellem indít-e ennek vagy annak a kimondására? Amikor nagyon biztos akarok lenni abban, hogy mondanivalóm Istentől jön, nem szellemi szegénységemről teszek bizonyságot?

Most jön a csoda

Most jön a csoda

     „Jaj, jaj, édes Uram, mit cselekedjünk?" (2Kir 6,15).

Amikor Isten véghezviszi csodáit, nevetnünk kell saját bolondságunkon. Ha megmaradunk állandó aggodalmaskodásunkban és tervezgetésünkben, nem vagyunk az Ő tanítványai. Sokan sohasem látják meg, miképpen munkálkodik értük Isten, mert mindig van egy másik útjuk - esetleg egy barátjuk, aki még segíthet.

Elkötelezve

Elkötelezve

„Azért Agrippa király, nem lettem engedetlen a mennyei látomás iránt" (Csel 26,19).

Miért szentelte oda egy egész életre önmagát Pál? - mert látta a mennyből felvillanó, mindent elvakító fényt! Engedelmessége látomásból fakadt. Mert igaz ugyan, hogy minden önátadás értékes Isten számára, de a vak önátadással Ő mégsem megy sokra.

Ismerem Őt

„De jónak látta Isten...hogy kinyilatkoztassa az Ő Fiát bennem" (Gal 1,15).

Még ha tehetném se szeretnék a tanítványok helyében lenni, még a megdicsőülés hegyén sem. Azt a Krisztust, akivel ők együtt éltek, az idő és a tér határolta. Galileában tartózkodott? Akkor nem lehetett ugyanazon időpontban Jeruzsálemben. Jeruzsálemben volt? Akkor viszont hiába keresték Őt Galileában. Ma már nincs korlát Krisztus számára, sem térben, sem időben.

Képes látni

Képes látni

„Termékeny fa József, termő ág a forrás mellett, ágazata meghaladja a kőfalat. Keserítik, lövöldözik és üldözik a nyilazók: De mereven marad kézíve, feszülten keze karjai" (1Móz 49,22-24).

Isten jellegzetes ószövetségi szolgái közül talán József a legtökéletesebb. A Szentírás nem tüntet fel semmiféle foltot a jellemében, de tudjuk, hogy nem volt könnyű útja. Hol is kezdődtek nehézségei? Alighanem szellemi látásból fakadó álmainál.

Ő megőrzi

Ő megőrzi

"Mondta azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között; hiszen testvérek vagyunk. Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld?" (1Móz 13,8).

Milyen értékes lehetett Ábrám szemében - kivált elhibázott egyiptomi kalandja után - az Istentől kapott föld. Most azonban meg kellett tanulnia egy fontos új leckét: hogy ne akarjon birtokolni semmit.

Megtörtség és alkalmasság

Megtörtség és alkalmasság

„De én örvendezni fogok az Úrban, és vigadok az én szabadító Istenemben" (Hab 3,18).

Amikor a galileai fiú odavitte kenyerét Jézushoz, mit tett Ő azzal? Megtörte. Isten mindig megtöri azt, amit neki felajánlanak. Átveszi, megtöri, azután megáldja és felhasználja az emberek szükségei szerint. Vajon nem egyezik-e ez a te tapasztalatoddal és az enyémmel? Átadod magad az Úrnak, és egyszerre csak olyan rosszul megy minden, hogy azt gondolod, hiba van az Ő útjaiban.