Hűséges maradék.

Hűséges maradék.

            „Mindnyájan együtt voltak egy helyen" (Csel 2,1).

Amikor az Ige testté lett és Isten meglátogatta az Ő népét, egy maroknyi csoport várta Izrael megváltását. Ezek az emberek hitték, hogy Isten cselekedni fog, és Ő cselekedett is rajtuk keresztül. Az Úr Jézus életében is, bár tömegek követték Őt, mégis csak egy kis csoport érvelt így: „Kihez mehetnénk?

Isten megváltó munkája.

Isten megváltó munkája.

„Az az angyal, aki megszabadított engem minden gonosztól, áldja meg e gyermekeket" (1Móz 48,16).

Izsák és Jákob keresztyén tapasztalatunk tárgyilagos és egyéni oldalát ábrázolják ki. Izsák a szabad kegyelem típusa, aki mindent csak úgy kapott. Jákob viszont semmit sem másoktól kapott. Jellemét a fegyelmezés alakította, és közben keményen kellett dolgoznia, küszködnie. Mindketten prófétai módon áldották meg fiaikat, de mennyire különböztek egymástól próféciáik! Izsák maga sem értette, mit tesz.

Engedni a legkissebb érintésnek is.

Engedni a legkissebb érintésnek is.

„Hitben áldotta meg a haldokló Jákob József mindegyik fiát, és botja végére hajolva imádta Istent" (Zsid 11,21).

Milyen megdöbbentő, hogy az újszövetségi író éppen a nyilvánvaló gyengeségnek ezt az ábrázolását választotta Jákob hitének jellemzésére. Péniél, a maga megnyomorító isteni érintésével valóban azt jelentette, hogy vége a másik embernek, akiben szinte túlcsordult a természetes energia. Helyébe a mindig Istennel élő és Őt imádó kegyes fejedelem lépett.

Csak a kezdete.

Csak a kezdete.

„A nap felkelt rajta, amint elment Péniél mellett, ő pedig sántított a csípőjére" (1Móz 32,31).

Itt, Pénielben, szemtől-szemben Istennel Jákob új nevet kapott és Izrael lett. Az elbeszélés azonban a továbbiakban is Jákobnak nevezi őt! Ennek is jelentősége van! Az az igazság, hogy egyetlen éjszaka alatt senki sem képes megváltozni. Maga Jákob sem volt tudatában a nagy változásnak. Csak abban volt biztos, hogy találkozott Istennel és most állandóan sántít.

Az előkészítés iskolája.

Az előkészítés iskolája.

„Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánok és a medvék kezéből, meg fog szabadítani a filiszteusok kezéből is" (1Sám 17,37).

Noha Dávidot királlyá kenték Betlehemben, azonnal vissza kellett térnie megszokott életkörülményei közé, és ott tenni bizonyságot az Úrról. A nyájhoz ment vissza, nem pedig királyok számára fenntartott előkészítő iskolába. Akkor is juhokat őrzött, amikor Góliáttal való harcára sor került.

Így talált meg Ő.

Így talált meg Ő.

„Ezek pedig azért vannak megírva, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és hogy e hitben életetek legyen az Ő neve által" (Jn 20,31).

Egyszer összejöveteleket tartottunk egy dél-kínai egyetemen. Találkoztam ott egy hajdani iskolatársammal, aki ezidőtájt a lélektan professzora volt. Az összejövetel előtt felkerestem és beszéltem neki Krisztusról. Egy ideig udvariasan hallgatott, majd mosolyogva így szólt: „Nincs értelme, hogy nekem prédikálj.

Előtűnik igazi tartalmuk.

Előtűnik igazi tartalmuk.

„És ül mint ötvös vagy ezüst-tisztogató, és megtisztítja Lévi fiait, és fényessé teszi őket, mint aranyat vagy ezüstöt" (Mal 3,3).

Mit értékelünk olyan napokon, amikor minden értékrend felborul: az emberi okosság és a világi erőforrások salakját, vagy Krisztus megváltó munkájának isteni eredetű aranyát, ezüstjét? Sok minden olcsóvá vált a mai keresztyénségben, de az igazi szellemi értékeknek nincs könnyű, rövid úton megszerezhető változatuk.

Atyám, dicsőítsd meg a Te nevedet!

Atyám, dicsőítsd meg a Te nevedet!

              „Atyám, dicsőítsd meg a Te nevedet!" (Jn 12,28).

Sokat kaptunk Krisztus tanításaiból, ez az Ige viszont egy ritka pillanat, ahol az Úr saját szívét jelenti ki. A 26-ik verssel befejeződik egy hitbeli kérdésekkel foglalkozó tanítói szakasz, és most előragyog maga az Ember Fia. „Mit mondjak?

Arany és üveg.

Arany és üveg.

„A város pedig tiszta arany, tiszta üveghez hasonló" (Jel 21,18).

Az arany valami teljesen Istentől valót jelképez, az üveg pedig az átlátszóan tisztát. A hasonlatot bővíthetjük úgy, hogy a jövőbeni tisztaságot példázza az üveg, a jelenlegit pedig a víz. Mert a vizet könnyen felkavarhatja a szennyeződés, az üveg belsejébe azonban semmi tisztátalanság nem hatolhat. Mai tisztaságunk könnyen változhat, majdani azonban semmiképpen.

Mi már szentek vagyunk.

Mi már szentek vagyunk.

„Köszöntenek titeket az összes szentek, mindenek felett pedig a császári udvarból valók" (Fil 4,22).

Megláttad-e már a Gyülekezetet, Pál szavaival élve, ekképpen: „Mily gazdag az Ő örökségének dicsősége a szentek között". Vagy mint az 1Korintus 6,11-ben: „Megmosattatok, megszenteltettetek, megigazíttattatok az Úr Jézus Krisztus neve által és a mi Istenünk Szelleme által..." Mindez a Gyülekezet helyzetére vonatkozik, az egyes gyülekezetek aktuális állapota természetesen más.